Öncenzúrázzák a cenzúrát az ELTE TáTK-on

Az ELTE Társadalomtudományi Karának HÖK elnöke nem engedte közzétenni a Hallgatói Hálózat február 15-i tüntetéséről íródó cikkemet a TáTKontúr nevű kari lapban. Az eset nyomán pozitív változások indultak meg az újságban, az elnök többé nem tilthat le írásokat, ha ezt a szerkesztőség többsége leszavazza. A cenzúra-ügyről született cikkem mindazonáltal nem jelent meg, még csak szavazás sem volt róla, mivel a főszerkesztő nem kívánta a nevét adni hozzá. Nem is kell neki. De mivel az esetről eddig csupán az EPER rádióban beszéltem, a TáTK HÖK pedig szemérmes hallgatózásba burkolózott, kötelességemnek tartom a megszólalást. Alább olvasható a TáTKontúrba szánt cikkem teljes szövege, illetve melléklet gyanánt a Kovács Anna Sára HÖK elnökkel folytatott levelezésem (kérésre a neveket olvashatatlanná tettem). Kritizálni nemcsak hogy szabad, kell is. Valódi demokrácia csak párbeszédből indulhat ki, az elhallgatásokat, a burkolt fenyegetéseket, az öncenzúrát nem tűrhetjük tovább.

A befejezhetetlen cikk

Egy cikk befejezése számos okból maradhat el, a legbanálisabb talán az, hogy bizonyos írásokat el sem kezdhet az ember. Én is így jártam az Utolsó nyílt nap diáktüntetésről szóló beszámolómmal. Most sem ezt a cikket kezdem el, egy teljesen más történetet szeretnék elmondani. Figyelem, a most következő sorok alkalmasak lehetnek az egyetemi közélet iránti érdeklődés és a Hallgatói Önkormányzat bizonyos tevékenységeivel kapcsolatos kritikai attitűd felkeltésére! A tények számos ponton a szerző interpretációjában jelennek meg, aki nem egyszer néven is nevezi az ELTE TáTK HÖK képviselőit. Hát illik ezt egy egyetemi újságban?

A sztori február 15-én este kezdődött, mikor is hazaértem a Hallgatói Hálózat szervezte diáktüntetésről, illetve az ÁJK egyik előadójában lezajlott egyetemfoglalással megspékelt hallgatói fórumról. Otthon egy elektronikus levél várt Kovács Anna Sárától, az ELTE TáTK HÖK elnökétől, melyben elmondja, nem szeretné ha behatóbban foglalkoznék az aznapi megmozdulásokkal a TáTKontúr hasábjain. Itt jegyzem meg, hogy a témát a nagyjából két héttel azelőtti szerkesztőségi ülésen egyhangúlag elfogadtuk. A viszonylag egyértelmű kéréshez érvelés is járt: „Gondolom az elég reális dolog, hogy a Hallgatói Önkormányzat által finanszírozott újságban nem szívesen látnék felelős kiadóként olyan cikket, ami egy olyan "szerveződéssel" foglalkozik, ami nem támogatja azt a HÖK-öt, ami kiadja a lapot, amiben írnak arról, hogy nem támogatja... remélem érthető, és nem kell tovább ragoznom” – hangzott a HÖK elnök petitio principii-je.

Nem az én dolgom megítélni, hogy az EHÖK nehezen védhető nyilatkozata, az esemény nem várt radikalitása vagy valami más késztette Kovács Anna Sárát a cikk előzetes cenzúrázására. Ad absurdum az a helyzet is fennállhat, hogy a rendelkezésére álló két hétben elmulasztotta átfutni a szerkesztőségi ülésünkön elfogadott tematikát. Azt azért el kell mondanom hogy lassan másfél éves munkám alatt egyetlen interjúalanyomtól és informátoromtól sem kérdeztem meg, úgy mellékesen támogatja-e az ELTE TáTK HÖK-öt. Gondolom néztek is volna nagyot. A finanszírozás érvrendszere pedig talán helytálló lenne egy piaci kiadó esetében, legjobb tudomásom szerint azonban a HÖK alkalmazottai nem saját fizetésükből dobják össze a TáTKontúr nyomdaköltségét, hanem a hallgatók érdekképviseletére szánt forrásokból különítenek el valamennyit e célra. Márpedig igen nehéz elképzelni, hogy a hallgatók érdeke egy ekkora esemény egyetemi nyilvánosságból való kizárása lenne.

A kategorikus elzárkózás márcsak azért is nehezen érthető, mert az ELTE TáTK diákjai és oktatói óriási szerepet játszottak a 15-i történések alakításában, amiről az országos média érthető módon nem adhatott hírt, én viszont vígan megtettem volna. Biztosan leírtam volna, hogy a Lágymányosi Érdekképviseleti Közösség aktivistái élen jártak a transzparensek elkészítésében, az indulás megszervezésében. Megemlítettem volna, hogy az ÁJK épületébe elsőként a TáTK hallgatói léptek be, és a kar nagyságához viszonyítva a fórumon is ők voltak legtöbben. Beszámoltam volna arról is, hogy karunk oktatói, többek között Éber Márk Áron és Bajomi Iván konstruktív hozzászólásokkal vettek részt a kibontakozó vitában. Azt is szívesen beleszőttem volna a cikkbe, hogyan viccelődtek az előttünk ülő gimnazisták az egyetemistákon, akiknek talán nem lenne akkora az arcuk, ha másnap ők is matek dogával indítanának.

De ez már egy régi történet, azóta rengeteg víz lefolyt a Lágymányosi kampusz mellett. A hallgatói fórumok lelkes látogatói szép lassan személyesen ismerhetik meg egyetemünk valamennyi dékánját, a felsőoktatási törvény Brüsszel látószögébe is bekerült, az ELTE TáTK HÖK és a LÉK pedig nyilatkozatot adott ki a közös cél és a jószomszédi viszony jegyében. A változás szele a TáTKontúr szerkesztőségét sem hagyta érintetlenül, a belső viták, félreértések és a konstans egymás mellett elbeszélés ellenére személy szerint örömmel tölt el, hogy kifakadásom hatására láthatóan elkezdtünk gondolkodni az egyetemi nyilvánosság, a sajtószabadság és úgy en bloc az újságírás jelentéséről. Konkrét eredményünk is van már, ha ezt a cikket olvasod (de nem itt - utólagos betoldás), akkor a HÖK-nek vagy nem volt kifogása ellene, vagy a szerkesztőség többsége e kifogás ellenére is a közlés mellett döntött. Igen, ez nem jelent többet annál, mint hogy egy szerkesztőség tagjai önállóan dönthetnek orgánumuk tartalmát illetően. Evidens, persze, de az eddigi gyakorlatban éppen az ellenkezője vésődött be legtöbbünk fejébe, és meghallgatva az ELTE Online valamint a Tétékás Nyúz főszerkesztőjének EPER rádióbeli nyilatkozatát, úgy tűnik, sok helyen még mindig az a normális, ha a kari újság a HÖK szócsöve (is).

Persze nem vagyok bolond, tudom, hogy a közszolgálati média teljes szabadsága csak ideáltipikus állapot az egyetemen, helyi és állami szinten egyaránt. De megvan ennek a pozitív oldala is, így legalább mindig lesz miért küzdenie az egyetemi újságírónak is. Na meg sosem kell befejezni a sajtószabadsággal foglalkozó cikkeket.

Sid

Melléklet:

xxxxxx xxxx xxxx

Kedves Szilárd!

A Facebook hajlamos a hazugságra, ezúttal is ezt teszi - úgy volt, hogy megyek sítáborba, de végül nem jelentkeztem, helyette inkább dékánválasztó Kari Tanácson voltam.

Sajnos nagy hirtelen nem is tudok senkit, aki jelen lett volna, legalábbis az ismeretségi körömből nem.

Van viszont egy másik kérdéskör, ezért másoltam be xxxxx is, az alakuló következő példány cikkeivel kapcsolatban. Konkrétan a különböző "hallgatói szervezetek", valamint a Hallgatói Hálózat tüntetéses beszámolója kapcsán - nem szeretném, ha ezekkel a dolgokkal a TátKontúr behatóbban foglalkozna.

Gondolom az elég reális dolog, hogy a Hallgatói Önkormányzat által finanszírozott újságban nem szívesen látnék felelős kiadóként olyan cikket, ami egy olyan "szerveződéssel" foglalkozik, ami nem támogatja azt a HÖK-öt, ami kiadja a lapot, amiben írnak arról, hogy nem támogatja... remélem érthető, és nem kell tovább ragoznom.

Ugyanez szeretném, ha vonatkozna a TátKontúr online-ra, a FB csoportra, oldalra, tehát minden, az ELTE TáTK HÖK kari lapjának nevét használó felületre, ez sajnos nem ennek a helye, érthető okokból.

Köszönöm.

Teczár Szilárd:

Kedves xx, xxxx,

Elég cinikusnak tartom, hogy rég tudjátok miről akarunk írni, a választott főszerkesztő elfogadta a témát, és ezek után egész véletlenül a tüntetés napján tiltjátok le, az elképesztő ehök közlemény után.

Amennyiben nem gondolkodtok el a dolgon, azonnali hatállyal felmondok a rovatvezetői és cikkírói posztomról, egyben jelzem, hogy tájékoztatom az egész szerkesztőséget az ügyről, a cikk pedig megjelenik máshol, valószínűleg olvasottabb helyen, azzal a megjegyzéssel, hogy a TáTK HÖK nem kívánt vele behatóbban foglalkozni.

Nem személyes, eddig semmi problémám nem volt veletek, sőt, szerettem veled dolgozni, de ezt nem tudom elfogadni, az egyetemi nyilvánosságnak szabadnak kell lennie. Pont.

Üdvözlettel, Teczár Szilárd

xxxxxxxxxxxxxxxx

Kedves Szilárd, kedves xxxx!

xxxxx azért adtam hozzá, hogy egy e-mail egyszerre két emberhez jusson el, és ne továbbítgatni kelljen, ő ugyanúgy frissen hallja ezt, mint te.

A szerkesztőség az ülésen elfogadta, én pedig, mint felelős kiadó, kérem, hogy ne. Most kérem, nem pedig akkor, amikor már korrektúrázva és betördelve várja azt, hogy leokézzam, mint minden alkalommal.

Holnap reggeltől vasárnap estig nem leszek Budapesten, így sajnos a holnapi szerkesztőségi ülésen nem tudok részt venni, hogy válaszolni tudjak a felmerülő kérdésekre, de egy következő alkalommal örömmel megteszem.

Sok sikert kívánok a közeljövőben, köszönöm az eddigi munkát.

xxxxxxxxxxxxxxxx

Teczár Szilárd:

Én pedig tartom magam ahhoz, amit fentebb írtam, a holnapi szerkesztőségim lesz az utolsó. Elképesztően szomorúnak tartom hogy te (és sokan mások) normálisnak tartják ezt az eljárást, bár így legalább nem lesz problémád vele, ha máshol jelentetem meg a cikket.

És egy kis emberi adalék, a mai fórumon többek között épp én fogalmaztam meg azt, hogy szabad egyetemi nyilvánosságot kell teremteni, ezek után arculköphetném magam, ha ezt lenyelem.

xxxxxxxxxxxx (akkori főszerkesztő):

Sziaszok, huh először is:

- A hallgatói hálózatos témát kihúztuk

- maradt a tüntetés, amiről azt beszéltük, hogy egy pártatlan beszámoló megy, mert hogy ez a felsőoktatási törvény ellen van

- ettől függetlenül megértem, hogy nem mehet le, ez mindenhol így van, hogy a kutya sem piszkít a saját óljába, már bocs a hasonlatért, szóval ha messzire mentünk, hát akkor nem

- ettől függetlenül nagyon sajnálnám, ha emiatt elmennél Sid, mert az egyik legjobb rovatvezető vagy, de sajnos ezt  már többször is próbáltam finoman jelezni, hogy ez nem az a hely, ahol akár politikai, akár elfogultabb témák/cikkek játszanak

- ettől függetlenül vállalom, hogy igen, rábólintottam, mert ezt még én is úgy gondoltam, hogy belefér és a hallgatók szempontjából elég nagy esemény, hogy írjunk róla

- Sid a reakciódból az veszem ki, hogy neked ez elég nagy szívügyed, és biztos van olyan fórum, ahol örömmel fogadják a cikket, akár radikálisabb formában is, mint ahogy én engedtem volna

- viszont, ha így véled, én tényleg sajnálom, de én értem azt, hogy ez egy kari lap, és ahogy az ATV-n sem éltetik a fideszt és ócsárolják az mszp-t, így ennek a szerkesztőségnek is megvannak a határai, és a keretek, amik között működhetünk

Este még találkozunk, ha nem gondolod meg magad, én elfogadom és megértem.

Szép napot!

Teczár Szilárd:

xxxx, szerintem jobban járunk ha az esti szerkesztőségin fejtem ki a véleményem, mellesleg az ATV-n van aki basztatja a z MSZP-t, Kálmán Olgának (ő vajon szerepelhet egy magánbeszélgetésben?) hívják, de ezt csak úgy mellékesen.