A mi kérdéseink, amik válaszok - Péntek8, HírTV júl. 15.

"Ismét Gajdics Ottóval kettesben képviseljük önöket és az önök kérdéseit mai vendégünkkel, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel szemben" - így a határozott felütés Csermely Péter műsorvezetőtől. A 40 akárhány perc alatt vajmi kevés bennem felmerülő kérdésre ismerek rá, ami nem baj, elvégre nem vagyunk egyformák. Azt sem mondhatjuk, hogy a kérdések a vendéggel szemben hangzanak el, inkább amolyan kormány-Schmitt relációt vélek itt felfedezni - ellensúly helyett egyensúly - dehát ezen sincs sokat puffogni, jobb a békesség meg aztán nem is nagyon vártunk mást.

De ha már a kormány és a magát nemes egyszerűséggel és megkérdőjelezhetetlen objektivitásra utalva Hír-nek nevező televízió kölcsönösen kielégítőnek találja az együttműködést, ezt csinálhatnák ügyesebben is, hogy azt ne mondjam a szakmai minimumoknak legalább egy töredékét szem előtt tartva. Mert az még hagyján, hogy a mi kérdéseink olyanok, melyek sugallják, esetleg tartalmazzák a várt választ. De az már mégiscsak furcsa, hogy ezek a kérdések a határozott kijelentések, az önmagunknak adott válaszok formáját veszik fel. Amikor a két műsorvezető - apropó ez is érdekes elrendezés, a vélemények ütköztetésének szándéka és a józan ész is az egy kérdező, két interjúalany felállást indokolná - "szembesíti" Semjént az ellenzék álláspontjával, nemcsak azt tartják fontosnak, hogy elhatárolják magukat ettől a kijelentéstől, de a baloldal, az ellenzék folyamatos és explicit szidalmazásáról sem feledkeznek meg. Gajdics pl. simán leateistázza a baloldali értelmiséget, Csermely pedig siet felvilágosítani a nézőket: "talán" jobb is, hogy az SZDSZ hamarabb kimúlt, mint a párt által szekált egyházak. Az ellenzéki pártok összefogásának LMP-s felvetését az elmúlt 20 év leghülyébb javaslatának nevezik - nem Semjén, a műsorvezetők. De a kedvencem mégiscsak ez a mondat: "Nem tudom, hogy ön mennyire foglalkozik akár munkája révén, akár egy ilyen egzotikus érdeklődésből az ellenzék mindennapjaival..." A válasz pedig : "Aszketikus gyakorlatként (nevet) (én is)." Olyan "kérdések" is megfogalmazódnak (persze kérdőjelek nélkül), melyek szerint azért jó dolog az egyházak parlament általi nyilvántartásba vétele, mert a bíróságok nyilván kényszerítve lennének formai szempontok figyelembevételére is. Erre a kérdésre, és nagyjából az összesre az a válasz érkezik, hogy pontosan így van. Szegény interjúalany nem is igen tud mást csinálni, itt nem kérdezik, inkább kiigazítják.

Egy normális interjú elemei után kutatva az ember szinte már nem is figyel a tartalomra, pedig fontos témák kerültek ám itt terítékre: egyházi törvény, választójogi törvény, Navracsics vs. Hoffmann, alias oktatásügy. Utóbbi kapcsán pl. ezt mondta a KDNP elnöke: "Miután egy 2/3-os, hatalmas erő vagyok (!), minden társadalmi csoport számára... nyilvánvaló, hogy az ő speciális kérdéseire csak a Fidesz-KDNP koalíción belül van válasz. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy az ő életproblémáit Schiffer András, Vona Gábor vagy Mesterházy Attila fogja megoldani."

A Péntek8 műsorvezetői tehát végső soron csak a kormány parlamenti tevékenységét majmolják. Nem kérdeznek, cselekszenek és kijelentenek. És aki másként gondolja, az nem gondolja komolyan.