Kálmán Olgát lehet kritizálni kemény, néhol tudálékos stílusa, élesen közbevágó kérdései miatt, politikai vitaműsora mégis üde színfoltja a mai magyar médialátképnek (sötét, süket jövő by MaNcs). Annak az újságírótípusnak a megtestesítője ő, akit nagyon nem szeret a mostani kormány (és ezen ellenszenvében minden valószínűség szerint a komplett pártpolitikával osztozik). Eltántoríthatatlan kérdező, ironikus, cinikus szembesítő. A valódi médiageci (by GYP).
Az Egyenes Beszéd kiválasztott adása bővelkedik az érdekes témákban: szó esik a stagnáló gazdasági növekedésről, a szociális konzultáció adatvédelmi visszásságairól, a munka törvénykönyv tervezetének EU-s vonatkozásairól, az Ócsai devizatelepről, a csepeli gyilkosságok kapcsán pedig a hajléktalanok médiareprezentációja is előkerül (holott a televízió nem éppen önreflexivitásáról híres médium). A meghívottak névsora alapvetően a csatorna ellenzékiségét tükrözi, bár Ócsa polgármestere inkább a kormányberuházás mellett érvel, semmint ellene, Jóri Andrást pedig aligha lehetett kihagyni az adatvédelmi témánál. Az mindenképp dicsérendő, hogy Balog Gyula személyében egy volt hajléktalant is hallhatunk/láthatunk, az ő tapasztaltaival is gazdagodhatunk.
Kálmán Olga éppen az ellenkezőjét csinálja annak, amit Hír TV-s kollégái gyakorolnak, ahelyett, hogy az interjúalany alá adná a lovat, folyamatosan szembehelyezkedik, bemutatja az eltérő álláspontokat, megkérdőjelezi, árnyalja a stúdióban ülő vendég narratíváját. Szintén üdvözlendő szokása, hogy a politikusi lózungokat próbálja mindennapi következményeik felől vizsgálni: az ócsai munkalehetőségekre, a jogosulatlan adatkezelésből származó károkra, az erdei hajléktalanok életére kíváncsi a jól hangzó ideológiai felépítmények helyett. További riporteri jó tulajdonság a kitartás, bizony nem kis állóképesség kell ahhoz, hogy Szanyi Tiborból konkrét gazdasági adatokat, vagy Jóri Andrásból a kémügy aktáira vonatkozó részleteket préseljen ki az ember, de a többszöri kérdezés még akkor is megéri, ha nem sikerül a vállalkozás, hiszen a hallgatás gyakran több információértékkel bír, mint egy 10 perces szónoklat.
Olga ott rontja el a dolgot, amikor kérdezés helyett hosszas okfejtésekbe fog. Ezekből kiderül, hogy nem igazán igazodik ki az adatvédelmi biztos által prezentált jogi konstrukció útvesztőiben, és Balog Gyula minisztériumi pályafutásának részletei is homályosak előtte, annak ellenére, hogy több interjú is napvilágot látott a témában. Persze nem lehet minden hétköznap öt fontos kérdés részleteiben tökéletesen elmélyedni, vagy nagyobb háttércsapatra, vagy rövidebb műsoridőre lenne szükség. Vagy még jobb lenne, ha Kálmán Olga megmaradna a tudatlan ám rámenős újságírónő szerepében, és nem képzelné magát szakmailag is egyenrangúnak beszélgetőpartnereivel.
Ezen kívül a produkció rémes díszletét, zenéjét és a videóbejátszások komor hangvételét cserélném le, ezek jelentős mértékben divergálnak a műsorvezető által felvett mindennapi-beszélgetős stílustól. Ennek ellenére az Egyenes Beszéd magasan veri az általam ismert összes magyar politikai vitaműsort. Erre a fajta tájékoztatásra pedig nagyobb szüksége van a népnek, mint a Fidesz propagandagépezetének, vagy az ellenzék ész nélküli vagdalkozásának álhíreire.
Teljesen egyetértek a meglátásaiddal. Bírom Kálmán Olga konfrontatív stílusát és tényleg hiánypótló a műsora, de elég zavaró, amikor elkezd szakérteni és kioktatja a nála műveltebbeket az adott témakörben. Több minőségi vitaműsorra lenne szükség.
VálaszTörlés